Közlekedek. Bocsánat: tömegközlekedek. A mindennapjaim egy részét a híres-hírhedt BKV furcsán szürreális, koszosan is romantikus járatain töltöm.
Ha az egyszeri vidéki csak látogatóba jár a fővárosban, hazatérvén oda-vissza áradozik a fejlett tömegközlekedésről, azaz hogy bárhova eljuthat nagyobb várakozások nélkül. Na ja, mert a metróvonalak belvárosi szakaszain kívül a 7-es buszt és a 16-os, a Várba tartó heringjáratot használja.
Aztán ha az egyszeri vidéki felköltözik a Kánaánba, az eufória tartja magát — úgy egy hétig. Eljön az első meteorológiai gubanc/hétvégi csúcs/menetrendszerű sztrájk, sötöbö. Addig úgy tekint az újonc a BKV-ra, mint tömegközlekedési utópiák megvalósulására. Hiszen még hajójárata is van, gecc!
Azt hittem, mindent tudok menetrendről, várakozással töltött időről, centire kiszámított menetidőről. És belelógott a kezem a bilibe:)
A Bp—agglomeráció távolság adott,azon sokat faragni nem lehet. Az csak növekszik. Mármint ami a menetidőt illeti. Hát számolt valaki azzal a szerencsésen kipottyantott M1-M7-M0 közös szakasszal? — kérdem én a dugóban dühöngve balsorsomon. Furcsamód körülöttem mindenki hóttnyugodt. Mintha csak a délutáni sziesztázásukat töltenék az emberek, pedig a játék véresen komoly! (Ja,ezt megint csak én gondolom,persze.) A menetrend igazából itt szart sem ér. Ahogy esik, úgy puffan.
A másik érdekesség,amikor egy járat "kimarad". Na,még csak véletlenül sem a legforgalmasabb szakaszon (Rákóczi út és tsai)! Nyilván ott ahol 20 perc a következő járatig. Késő este. Hidegben. Munka után. (Nyilván ki az, aki a szavát felemeli?A naív vidéki...)
Ezek után nyilvánvalóvá válik a BKV liberalizmusa. Ennek pozitív hozadéka is van: nem csak az első ajtón lehet felszállni! Bármelyiken! Bármikor! Hogy világos legyek: otthon (aka vidéken) felszállás csak az első ajtón egész nap, sofőr ellenőrzi a jegyeket és bérleteket, akinek nincs, az vehet a sofőrnél. Tényleg. Mi van itt fent? Bárhol felszállhatsz, kutya rád se néz, nincs jegyed: így jártál. Nem kell turkálni egy óráig a táskádban/zsebedben a bérletért vagy jegyért, adott esetben apróért (mert 500ft-nál nagyobb címletet ne akarjon senki felváltatni a sofőrrel, de inkább még azt se). Csak fellibbensz a járatra, beméred az ajtóhoz legközelebb eső ülést (bliccelők esetében taktikai, egyebeknek kényelemi okokból), és hátradőlve élvezed az utat...
